Eddig két születési adottságunkat említettük: a választás szabadságát, valamint a természeti törvényeket és alapelveket. A hét további részében emberi kiváltságunk harmadik adottságát tárgyaljuk: az intelligenciákat.
Az intelligenciával kapcsolatosan átfoghatatlan irodalom létezik. Sokféleképpen osztályozták már az intelligenciát, Stephen R. Covey az ember négy összetevője (test, elme, érzelem, és lélek) függvényében csoportosítja. Szerinte a négy intelligencia elválaszthatatlanul kötődik a teljes ember négy összetevőjéhez. Ezek a következők:
• Mentális intelligencia (IQ)
• Fizikai intelligencia (PQ)
• Érzelmi intelligencia (EQ)
• Spirituális intelligencia (SQ)
Mai bejegyzésünkben az első kettővel foglalkozunk.
Mentális intelligencia (IQ)
Sokan még most is ezt értik az intelligencia alatt. Tájainkon még most is túl nagy hangsúlyt kap a nevelésben és a döntések hozatalában. Mindannyian ismerünk személyeket, akik kiemelkedő mentális intelligenciával rendelkeznek. A mentális intelligencia nem más mint az elemzés, az érvelés, az absztrakt gondolkodás, a nyelv, az előrelátás és a felfogás képessége.
Fizikai intelligencia (PQ)
Nem is figyelünk fel rá. Mindaddig, amíg egészségesek vagyunk, addig teljesen normálisnak és elhanyagolhatónak tartjuk, hogy a testünk milyen csodálatos dolgokra képes anélkül, hogy mi különösebben figyelnénk rá.
A mai kor emberét még mindig képes lenyűgözni az emberi test, ez azért is van, mert egyre több dolgot fedezünk fel róla. Csak egy néhány elképesztő adat is elég ahhoz, hogy átértékeljük ezt az adottságunkat és a hozzá való viszonyulásunkat:
• 206 csont és 656 izom
• Tizenötmilliárd agysejt, amelyek egy város áramköreként ragyognak,
• A fül 1600 különféle hangfrekvenciát képes meghallani,
• A szem képes észlelni a fény egyetlen fotonját is,
• A tüdőben lévő több mint 300 millió léghólyagocska 100 milliárd sejtet lát el oxigénnel.
Az elmének otthont adó agy és az érzelmi intelligenciát szimbolizáló szív együttműködése egyedülálló jelenség a föld élőlényei között, és a legmodernebb számítógépeket is háttérbe szorítja.
Holnapután folytatjuk az érzelmi és a spirituális intelligenciával.
2010. június 30., szerda
2010. június 27., vasárnap
Az erkölcsi feljebbvalóság
Mindenkinek rosszul esik, ha egy üzleti eladó goromba, ha a kollégája képmutató vagy a főnöke egy agresszív alak. Napjainkban a politikusok is csalódást okoznak, egyre jobban félünk a bűnözőktől. Kétszínű, csaló, embertelen, bűnöző – így jellemezzük az ilyen embereket. Az egészben az az érdekes, hogy ezek az emberek is bántva érzik magukat, ha ugyanúgy viselkednek velük. Vajon miért? Miért kerülnek magukkal szembe ezek az emberek? Ennek az a magyarázata, hogy a cselekedeteinket az értékeink irányítják, a cselekedeteink következményei viszont az alapelvek eredménye.
Az alábbi táblázatban az értékek és az alapelvek fő jellemzőit helyeztük egymással szembe, hogy jobban megértsük az alapelvek és az értékek „játékát”:
Értékek <------------------------->Alapelvek
Személyfüggőek <-----------------> Univerzálisak
Időben változnak <---------------> Időtlenek
Megkérdőjelezhetőek <------------> Kétségbevonhatatlanok
A mai ember számára az jelenti a legnagyobb gondot, hogy cselekedeteit az éppen aktuális értékei befolyásolják, a cselekedetek következményei viszont az univerzális és időtlen alapelvek eredményei.
Minden tettünknek következménye van: az erdőirtások a talajok megrongálódását, a tömeges lopások az ország leszegényedését, a mogorvaság és a hazugság bizalmatlanságot szül. Ha a választási szabadságunkat és képességünket olyan alapelvekhez igazítjuk, mint a tisztesség, őszinteség, kedvesség, szolgálat stb., akkor beszélhetünk az erkölcsi feljebbvalóságról.
A híresség és a hatalom megszállottjainak értékrendjét a népszerűség és a mások alárendelése határozza meg. Nem tudják, hogy milyen elveket kövessenek, mert életük az éppen népszerű értékrenden alapul. Vergődnek az értékek és az alapelvek között.
Azért, hogy elkerüljük a negatív következményeket az életünkből, fő feladatunk, hogy meghatározzuk:
Személyes értékeim az alapelvekből indulnak-e ki?
Az alábbi táblázatban az értékek és az alapelvek fő jellemzőit helyeztük egymással szembe, hogy jobban megértsük az alapelvek és az értékek „játékát”:
Értékek <------------------------->Alapelvek
Személyfüggőek <-----------------> Univerzálisak
Időben változnak <---------------> Időtlenek
Megkérdőjelezhetőek <------------> Kétségbevonhatatlanok
A mai ember számára az jelenti a legnagyobb gondot, hogy cselekedeteit az éppen aktuális értékei befolyásolják, a cselekedetek következményei viszont az univerzális és időtlen alapelvek eredményei.
Minden tettünknek következménye van: az erdőirtások a talajok megrongálódását, a tömeges lopások az ország leszegényedését, a mogorvaság és a hazugság bizalmatlanságot szül. Ha a választási szabadságunkat és képességünket olyan alapelvekhez igazítjuk, mint a tisztesség, őszinteség, kedvesség, szolgálat stb., akkor beszélhetünk az erkölcsi feljebbvalóságról.
A híresség és a hatalom megszállottjainak értékrendjét a népszerűség és a mások alárendelése határozza meg. Nem tudják, hogy milyen elveket kövessenek, mert életük az éppen népszerű értékrenden alapul. Vergődnek az értékek és az alapelvek között.
Azért, hogy elkerüljük a negatív következményeket az életünkből, fő feladatunk, hogy meghatározzuk:
Személyes értékeim az alapelvekből indulnak-e ki?
2010. június 24., csütörtök
Második adottság: természeti törvények vagy alapelvek
Második adottságunkat két részre osztjuk, hogy hozzáférhetőbbé tegyük. Először, vagyis ma a természeti alapelveket, ezt követően (vasárnap) pedig az emberi (erkölcsi) alapelveket vesszük szemügyre.
Amikor mindenki arról beszél, hogy nincsennek lehetőségek és krízis van, mi arról beszélünk, hogy mindenkiben számos adottság van, amit érdemes és értelmes hasznosítani. A mai nap egy olyan adottságról írunk, amivel nem biztos, hogy mindenki egyetért: természeti törvények és alapelvek.
Egy olyan világban, ahol a hirtelen meggazdagodás és mértéktelen fogyasztás varázsa diktálja az értékrendet, ott a természeti törvények akadályt és megszorítást jelentenek. Tehát kijelenthetjük, hogy a mai ember ezt nem igazán tekinti adottságnak.
Szeretnénk elhinni, hogy ránk nem érvényesek azok a törvények, amelyek évezredeken keresztül pozitívan határozták meg az emberiség létét. Ennek helyébe felgyorsított ütemet és intenzív élvezeteket igyekszünk „minden áron” felhalmozni. „Minden áron” – egészséget, barátokat, családtagokat feladva, módszereket nem válogatva, felelősséget nem vállalva.
A természeti törvényeknek vagy alapelveknek három fő tulajdonsága van:
1. Univerzálisak – kultúrától és földrajzi különbségektől függetlenek,
2. Időtlenek – soha nem változnak
3. Kétségbevonhatatlanok – maguktól értetődnek.
Ezekből a jellemzőkből kiindulva - a mi magunk időbeni és térbeli korlátainkkal - csak azt tehetjük, hogy alkalmazkodunk hozzájuk. Hosszú távon akkor várhatunk kedvező eredményeket, ha „behódolunk” a természeti feljebbvalóságnak. Első adottságként az ember megkapta a választás szabadságát, ez viszont csak akkor válik a javára, ha a természeti feljebbvalóságot nem hagyja figyelmen kívül. Nem is teheti, hisz a környezettől nem elszigetelten, hanem annak részeként él. Tájainkon az elmúlt 50 évben megtapasztalhattuk az emberi feljebbvalóság mítoszát. Annak következményeit még generációk sorozata fogja elszenvedni. Itt az ideje, hogy észrevegyük: döntéseink figyelembe kell vegyék az alapelveket, a természeti törvényeket.
Vasárnap az erkölcsi feljebbvalósággal folytatjuk. Addig is egy további eredményes hetet!
Amikor mindenki arról beszél, hogy nincsennek lehetőségek és krízis van, mi arról beszélünk, hogy mindenkiben számos adottság van, amit érdemes és értelmes hasznosítani. A mai nap egy olyan adottságról írunk, amivel nem biztos, hogy mindenki egyetért: természeti törvények és alapelvek.
Egy olyan világban, ahol a hirtelen meggazdagodás és mértéktelen fogyasztás varázsa diktálja az értékrendet, ott a természeti törvények akadályt és megszorítást jelentenek. Tehát kijelenthetjük, hogy a mai ember ezt nem igazán tekinti adottságnak.
Szeretnénk elhinni, hogy ránk nem érvényesek azok a törvények, amelyek évezredeken keresztül pozitívan határozták meg az emberiség létét. Ennek helyébe felgyorsított ütemet és intenzív élvezeteket igyekszünk „minden áron” felhalmozni. „Minden áron” – egészséget, barátokat, családtagokat feladva, módszereket nem válogatva, felelősséget nem vállalva.
A természeti törvényeknek vagy alapelveknek három fő tulajdonsága van:
1. Univerzálisak – kultúrától és földrajzi különbségektől függetlenek,
2. Időtlenek – soha nem változnak
3. Kétségbevonhatatlanok – maguktól értetődnek.
Ezekből a jellemzőkből kiindulva - a mi magunk időbeni és térbeli korlátainkkal - csak azt tehetjük, hogy alkalmazkodunk hozzájuk. Hosszú távon akkor várhatunk kedvező eredményeket, ha „behódolunk” a természeti feljebbvalóságnak. Első adottságként az ember megkapta a választás szabadságát, ez viszont csak akkor válik a javára, ha a természeti feljebbvalóságot nem hagyja figyelmen kívül. Nem is teheti, hisz a környezettől nem elszigetelten, hanem annak részeként él. Tájainkon az elmúlt 50 évben megtapasztalhattuk az emberi feljebbvalóság mítoszát. Annak következményeit még generációk sorozata fogja elszenvedni. Itt az ideje, hogy észrevegyük: döntéseink figyelembe kell vegyék az alapelveket, a természeti törvényeket.
Vasárnap az erkölcsi feljebbvalósággal folytatjuk. Addig is egy további eredményes hetet!
2010. június 21., hétfő
Első adottságunk: a választás szabadsága és képessége
"Minden gyermek zseninek születik, a felnőttek azonban
minden 10.000. gyerek közül 9.999-ből ezt a képességet,
akaratukon kívül, gyorsan kiirtják."
minden 10.000. gyerek közül 9.999-ből ezt a képességet,
akaratukon kívül, gyorsan kiirtják."
BUCKMINSTER FULLER
Programozva vagyunk. Majdnem mindenki beismeri, hogy a gének és a neveltetés termékei vagyunk. Ezt elfogadva, nem maradna nekünk más hátra, mint az, hogy másokra mutogassunk és magunkat igazoljuk, hogy mi nem tehetünk semmiről, mi is áldozatok vagyunk. Kényelmes, talán egy kicsit unalmas hozzáállás. Pozitivuma, hogy nem kell felelősséget vállalni.
Kétségtelen, hogy életünket sokszor nagy mértékben befolyásolja a természetünk (gének) és a neveltetésünk (környezet, nevelés). A meghatározó szerepet viszont a szabad akarat, vagyis a választás szabadsága és képessége jelenti.
De miben is áll a választás szabadsága és képessége? A választás képessége azt jelenti, hogy nem egyszerűen csak a múltunknak vagy a génjeinknek vagyunk a termékei, és nem is annak, hogy mások hogyan kezelnek bennünket. Ha Anthony de Mello szavaival akarom szemléltetni, akkor: reakció helyett akció.
A választás szabadsága az inger és az azt követő válasz között helyezkedik el:
INGER ----választás szabadsága---> VÁLASZ
Percenként több száz inger ér minket és ezekre válaszolunk reakció vagy akció (cselekedet) formájában.
Ha nem élünk a választás szabadságával, akkor reagálunk, vagyis azon "programok" lépnek funkcióba, amelyet genetikailag és környezetünkben belénk tápláltak.
Ha élünk a választás szabadságával, akkor cselekszünk, kezünkbe vesszük életünk irányítását, a döntéseink termékei leszünk.
A választás szabadságával való élést befolyásolja az inger és a válasz közötti térköz szélessége. Ha az inger és a válasz között a térköz kellően széles, akkor a személynek könnyebben megy a cselekvés, a választás szabadságával való élés. A kisgyermekeknél és szeretet/támogatás hiányában felnőtt személyeknél ez a térköz fejletlen, ezért ők inkább reagálnak a cselekvés helyett. Kimutatták, hogy ez a térköz személyes hozzájárulással növelhető.
Ismerünk olyan eseteket, amikor széles térközzel rendelkező személyek mostoha körülmények közé kerülve a feladást választva összeomlanak és ismerünk olyan eseteket is, amikor kevés térközzel rendelkező személyek komoly erőfeszítések árán sikerült kiszélesíteni a genetikailag és környezetileg leszűkített térközt.
Kétségtelen, hogy megtörténnek velünk dolgok anélkül, hogy választhatnánk. Genetikai összetételünket nem választhatjuk meg, ahogy nem választhatjuk meg gyermekkorunk színterét sem. A felnőtt korba jutva mi magunk döntjük el, hogy mit kezdünk a génjeinkkel és milyen környezetben folytatjuk az életünket.
Ne feledje: ha hagyjuk, hogy hassanak az érzelmeinkre mások gyengeségei, azzal megbénítjuk önmagunkat, és felerősítjük az életünket romboló gyengeségek folytatódását.
Ne hagyja, hogy a holnap a tegnap túsza legyen.
Ha nem élünk a választás szabadságával, akkor reagálunk, vagyis azon "programok" lépnek funkcióba, amelyet genetikailag és környezetünkben belénk tápláltak.
Ha élünk a választás szabadságával, akkor cselekszünk, kezünkbe vesszük életünk irányítását, a döntéseink termékei leszünk.
A választás szabadságával való élést befolyásolja az inger és a válasz közötti térköz szélessége. Ha az inger és a válasz között a térköz kellően széles, akkor a személynek könnyebben megy a cselekvés, a választás szabadságával való élés. A kisgyermekeknél és szeretet/támogatás hiányában felnőtt személyeknél ez a térköz fejletlen, ezért ők inkább reagálnak a cselekvés helyett. Kimutatták, hogy ez a térköz személyes hozzájárulással növelhető.
Ismerünk olyan eseteket, amikor széles térközzel rendelkező személyek mostoha körülmények közé kerülve a feladást választva összeomlanak és ismerünk olyan eseteket is, amikor kevés térközzel rendelkező személyek komoly erőfeszítések árán sikerült kiszélesíteni a genetikailag és környezetileg leszűkített térközt.
Kétségtelen, hogy megtörténnek velünk dolgok anélkül, hogy választhatnánk. Genetikai összetételünket nem választhatjuk meg, ahogy nem választhatjuk meg gyermekkorunk színterét sem. A felnőtt korba jutva mi magunk döntjük el, hogy mit kezdünk a génjeinkkel és milyen környezetben folytatjuk az életünket.
Ne feledje: ha hagyjuk, hogy hassanak az érzelmeinkre mások gyengeségei, azzal megbénítjuk önmagunkat, és felerősítjük az életünket romboló gyengeségek folytatódását.
Ne hagyja, hogy a holnap a tegnap túsza legyen.
Üdvözöljük!
Kedves látogató! Blogger lett a Fontium, amit úgy fordít le a sztaki szótár, hogy "saját (we)blogjába irogató ember".
Tehát a Fontium irogatni fog ezen az oldalon. Cégünk határozott célja, hogy tanuljon és tanítson és ez a blog is ezt szolgálja. Szinte mindenki elismeri, hogy akkor tanulunk a legjobban, ha közben másokat tanítunk.
Ezekkel a gondolatokkal nyitottuk meg a blogot és azon dolgozunk, hogy tanulásunk a klienseink, az olvasók kiválóságát eredményezze.
Minden második héten jelentkezünk egy különálló témával, amelyben rövid "leckék" lesznek. Ezek a "leckék" nem saját alkotások, adaptáltuk, módszertanilag átdolgoztuk, próbáltuk érdekessé tenni.
Az e heti témánk: ADOTTSÁGAINK
A mai napra egy idézettel búcsúzunk:
"A gonosz diadalához csak annyi kell,
hogy a jó emberek ne tegyenek semmit."
EDMUND BURKE
Tehát a Fontium irogatni fog ezen az oldalon. Cégünk határozott célja, hogy tanuljon és tanítson és ez a blog is ezt szolgálja. Szinte mindenki elismeri, hogy akkor tanulunk a legjobban, ha közben másokat tanítunk.
Ezekkel a gondolatokkal nyitottuk meg a blogot és azon dolgozunk, hogy tanulásunk a klienseink, az olvasók kiválóságát eredményezze.
Minden második héten jelentkezünk egy különálló témával, amelyben rövid "leckék" lesznek. Ezek a "leckék" nem saját alkotások, adaptáltuk, módszertanilag átdolgoztuk, próbáltuk érdekessé tenni.
Az e heti témánk: ADOTTSÁGAINK
A mai napra egy idézettel búcsúzunk:
"A gonosz diadalához csak annyi kell,
hogy a jó emberek ne tegyenek semmit."
EDMUND BURKE
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
