Az elmúlt héten tárgyalt intelligenciáknak a legmagasabb szintű megnyilvánulásai a következők:
Mentális intelligencia – jövőkép
Fizikai intelligencia – fegyelem
Érzelmi intelligencia – szenvedély
Spirituális intelligencia – lelkiismeret
A jövőkép akkor alakul ki bennünk, ha a lehetőségeket összekötjük az igényekkel. Lényegében egy felismerésről van szó, éspedig az elme alkotóképességéé. Ha nincs jövőképünk, könnyen elfogadjuk az áldozati szerepet, ahol nem marad más hátra minthogy másokra mutogassunk.
A fegyelem munkát jelent, a valóság felvállalását, a dolgok elvégzését. Ha elkötelezzük magunkat a jövőképünk mellett, a fegyelmet gyakoroljuk. Ha nincs fegyelem bennünk, feláldozzuk az igazán fontos dolgokat az életben a perc élvezetéért, a máért.
A szenvedély az a tűz, ami a jövőkép megvalósításához szükséges fegyelmet táplálja. Akkor jön létre, ha valamilyen emberi szükséglet találkozik egy különleges emberi tehetséggel. Ha nincs szenvedély bennünk, az üres szív bizonytalansággal telik meg.
A lelkiismeret a jó és a rossz megkülönböztetését teszi lehetővé. A bensőnkből fakad és irányít minket a jövőkép, a fegyelem és a szenvedély irányába. Ha nincs lelkiismeret, helyét az ego, az önközpontúság veszi át.
A vezetők körében ismerünk jó és rossz példákat. Függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív hatásuk volt a világra, a hatásos vezetőknek három közös vonásuk van: jövőkép, fegyelem és szenvedély.
Ha a jövőképet, a fegyelmet és a szenvedélyt a lelkiismeret határozza meg, akkor a vezetés hosszantartó, a változások pozitívak lesznek. Ha a lelkiismeret helyére a hivatalosan betöltött pozíció által táplált ego lép, akkor a vezetés rövid lefutású és rossz irányú változásokat idéz elő.
A héten további részében részletesen szemügyre vesszük a jövőképet, a fegyelmet, a szenvedélyt és a lelkiismeretet.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése