A képzéseim során sokan és sokszor elismerik, hogy a megélt és bemutatott dolgok mind szépek és jók, de azokat nagyon nehéz gyakorlatba ültetni. Először azon gondolkodtam el, hogy egyáltalán elég érthető volt-e a gyakorlat/játék/feladat, amelyet gonddal és célszerűen választottam ki. Miután kiderült, hogy sem a kommunikációval, sem a kiválasztással nem volt a baj, akkor sem nyugodhattam meg teljesen, mert nyilvánvalóvá vált, hogy egy tanulási folyamat (képzés, önképzés stb.) akkor lehet eredményes, ha változtatni tudunk a szokásainkon.
A szokások a tudás, a készségek és az attitűd keresztmetszetében alakulnak ki és ha ezeket nem frissítjük, akkor azok elavulnak és nem tudunk megfelelően reagálni az aktuális kihívásokra.
Tehát a tanulásunk eredményessége érdekében a tudásunk bővítése mellett, a készségeink fejlesztése mellett meg kell változtatnunk az attitűdünket, hozzáállásunkat is. Ez utóbbi a legnehezebb. Azért a legnehezebb, mert ezt mindenki saját magán tudja végrehajtani hitelesen.
Sajnos, nem tanítottak meg a bennünk rejlő határtalan lehetőségek érvényesítésére, úgy "programoztak" minket, hogy középszerűek legyünk. Ezzel magyarázható, hogy óriási szakadék tátong a bennünk rejlő nagy lehetőségek és azok gyakorlati érvényesítése között. Ezt a szakadékot a belénk nevelt „hibás” szokások, reagálási módok továbbra is fenntartják mindaddig, amig nem figyelünk kellőképpen a saját hangunkra.
Stephen Covey azt tanácsolja a megfelelő szokások kialakítása érdekében, és végül a saját hangunk megtalálása érdekében, hogy az életet a teljes ember,
TEST
ELME
SZÍV
LÉLEK
szemszögéből közelítsük meg.
Ehhez a négy „teljes ember összetevőhöz” négy szükséglet kapcsolódik:
TEST – ÉLNI
ELME – TANULNI
SZÍV – SZERETNI
LÉLEK – MARADANDÓT ALKOTNI
A teljes ember négy összetevőjében tehát négy intelligencia fejlődött ki és vár további fejlesztésre:
TEST – ÉLNI – FIZIKAI INTELLIGENCIA (PQ)
ELME – TANULNI – MENTÁLIS INTELLIGENCIA (IQ)
SZÍV – SZERETNI – ÉRZELMI INTELLIGENCIA (EQ)
LÉLEK – MARADANDÓT ALKOTNI – SPIRITUÁLIS INTELLIGENCIA (SQ)
A négy intelligenciához kapcsolódó legmagasabb megnyilvánulási formák, amelyek segítenek minket a hangunk megtalálásában:
TEST – ÉLNI – FIZIKAI INTELLIGENCIA - FEGYELEM
ELME – TANULNI – MENTÁLIS INTELLIGENCIA - JÖVŐKÉP
SZÍV – SZERETNI – ÉRZELMI INTELLIGENCIA - SZENVEDÉLY
LÉLEK – MARADANDÓT ALKOTNI – SPIRITUÁLIS INTELLIGENCIA - LELKIISMERET
Ezekről a megnyilvánulási formákról az előző héten már bővebben írtunk.
A fegyelem, a jövőkép, a szenvedély és a lelkiismeret járul hozzá ahhoz, hogy rátaláljunk arra a hangra, ami születésünk óta bennünk van, és felismerésre vár azért, hogy kellőképpen felhasználjuk a bennünk rejlő képességeket.
A fentiek alapján, ennek a hangnak a következő dimenzióit különíthetjük el:
SZÜKSÉGLET – ide értjük a saját magunk és a világ elvárásait személyünkkel szemben a megélhetésünk érdekében
TEHETSÉG – a természetes adottságaink és erősségeink
SZENVEDÉLY – azok a dolgok, amelyek természetes módon motiválnak és inspirálnak minket
LELKIISMERET – megsúgja nekünk, hogy mi a helyes, és arra késztet, hogy ezt meg is tegyük.
HÁZI FELADAT
Annak ellenére, hogy pedagógusként nem vagyok a házi feladatok híve, itt mégis feladok egy házi feladatot nektek. Gondoljatok egy vagy több szerepkörre az életetekből (munkahelyen, családban stb.) és tegyétek fel a következő kérdéseket velük kapcsolatban:
1. Milyen szükségletet érzékelek ebben a körben?
2. Milyen tehetségekkel rendelkezem, amelyek fegyelmezett alkalmazásával ki tudom elégíteni ezt a szükségletet?
3. A szenvedélyem kapcsolatban áll-e ezzel a szükségletnek a kielégítésével?
4. Inspirál-e a lelkiismeretem abban, hogy ezt a szükségletet kielégítsem?
Ha van olyan szerepköröd, ahol mindegyik kérdésre igennel tudsz válaszolni, állj neki és készíts tervet. Ha a tervet lépésről lépésre betartod és haladsz a célpontok megvalósítása felé, életed egyre jobban megtelik elégedettséggel, értelemmel, és ezáltal megtalálod a HANGODAT.
Kívánok Neked egy eredményes hetet a házi feladat elvégzésében és a jövő héten rátérünk arra, hogy milyen módon tudsz Te is másokat segíteni abban, hogy rátaláljanak a saját HANGUKRA.
2010. július 18., vasárnap
2010. július 11., vasárnap
Jövőkép, fegyelem, szenvedély, lelkiismeret
Jövőkép (vízió)
Az utóbbi évek vezetői szakkönyveiben egyre gyakrabban olvashattunk a jövőképről. Minden szerző hangsúlyozza, hogy a vezetésben, a dolgok jó irányba való haladásához elengedhetetlen a jövőkép, ami nem más, mint egy jövőbeli helyzet lelki szemeinkkel való meglátásának képessége.
Sok mindenről lehet jövőképünk: a vállalkozásunkról, a házunkról, a gyermekeinkről stb. A jövőképek közül viszont az önmagunkról, a saját életünkről és annak értelméről alkotott jövőkép a legfontosabb.
Sokszor hallottam fiataloktól és idősöktől egyaránt, hogy „én már elszúrtam”, „nekem már késő újrakezdeni”.
Legtöbben nem is vagyunk tudatában, hogy mennyi energiával és képességgel rendelkezünk. A mi kultúránkban nem tanítanak meg arra, hogy a saját és a mások képességeit felismerjük és értékeljük. Igen, a jövőkép nem csak arról szól, hogy elvégzünk feladatokat vagy megszerzünk dolgokat, pozíciókat, hanem arról is, hogy felismerjük a magunkban és a másokban rejlő lehetőségeket és értékeljük azokat.
Arról van szó, hogy igyekszünk őket megismerni, elfogadjuk őket, hiszünk bennük és segítünk nekik, hogy felfedezzék és felszabadítsák az önmagukban rejlő lehetőségeket. Ez nem kerül nekünk semmibe és mégis elképzelhetetlen pozitív eredményeket szülhet úgy a családunk, mint a kollégáink és az alkalmazottaink körében.
A magunkról alkotott jövőkép tisztázása többféle kérdéssel megközelíthető, ezek közül én egyet találok nagyon fontosnak:
A jövőképem megadja-e nekem azt az érzést, hogy értelme van az életemnek?
Fegyelem
Minden teremtés két lépésben történik: először az elménkben (a jövőképben), második lépésben a fizikai valóságban jön létre. A második lépés maga a fegyelem. Fegyelem alatt értjük azt, hogy nem menekülünk el a valóság elől, hanem felvállaljuk, elfogadjuk a tényeket és annak függvényében cselekszünk.
A fegyelmet sokan a szabadság korlátozásával azonosítják. A jövőkép nélküli fegyelem tényleg nyomasztó és lehangoló, erre a legjobb példa számomra a ’89 előtti „ideális helyzet”, amikor még volt fegyelem. Sok tanár ezt az időszakot sírja vissza ilyen szempontból. Sajnos, az a fajta fegyelem csak látszólagos volt és tényleg korlátozásokkal tartották életben.
Az igazi fegyelem azt jelenti, hogy hűséges vagyok valakihez vagy valamihez. Sajnos, ismerünk a környezetünkben is olyan üzletembereket, akik annak köszönhetik az üzletük összeomlását, hogy nem tudtak fegyelmezettek maradni, vagyis feláldozni a jelent a majdani jóért. De nem csak üzletembereknek szükséges a fegyelem, hisz mindannyian vezetjük kisebb-nagyobb sikerrel az életünket. Sok ember arra szűkíti le az élete vezetését, hogy kifogásokat keres. Ezek az emberek az összpontosítás és a fegyelem hiányában szenvednek, ezért számukra elkerülhetetlen a vereség.
Szenvedély
Egy olyan üzemanyag, ami a szükséges energiát adja ahhoz, hogy ne a probléma része, hanem a megoldás aktív résztvevői legyünk. Könnyű ezt mondani… gondolják sokan, de nézzük csak meg, hogyan tehetünk szert szenvedélyre.
A recept egyszerű:
SZENVEDÉLY = Egyedi adottságaink + Egyedi céljaink és szerepeink
Ehhez persze az szükséges, hogy megismerjük magunkat. Ha a cégünk olyan embereket vesz fel, akik szenvedéllyel képesek végezni a munkájukat, azokra nem kell majd felügyelni. Maguktól végzik el a munkát, mert a késztetés belülről jön. Engedje meg önmagának vagy alkalmazottainak, hogy felismerjék a szenvedélyüket és többet nem kell fegyelmezéssel és kontrollal töltenie az időt.
Lelkiismeret
A lelkiismeret megtanít bennünket arra, hogy a cél és az eszköz elválaszthatatlan egymástól. Machiavelli azt vallja, hogy a „cél szentesíti az eszközt”. Ezzel szemben Gandhi tanítását állítjuk fel, azt a hét dolgot, ami szerinte rombolóan hat ránk:
• Gazdagság, munka nélkül;
• Öröm, lelkiismeret nélkül;
• Tudás, jellem nélkül;
• Kereskedés, erkölcs nélkül;
• Tudomány, humanizmus nélkül;
• Imádás, áldozat nélkül;
• Politika, elvek nélkül.
A lelkiismeretről is sokat írhatnánk és mindannyian egyetértünk azzal, hogy ezek univerzálisak, tehát minden kultúrában, vallásban a lelkiismeret fontosságáról beszélnek, arról, hogy az ember akkor teljes, ha életét a lelkiismeretére építi. A jól ismert Tízparancsolat helyett most a Paradox Tízparancsolatot közlöm azzal a céllal, hogy bátorítsam magunkat arra, hogy lelkiismeretünk szerint éljünk.
A PARADOX TÍZPARANCSOLAT
1. Az emberek ésszerűtlenül, logikátlanul és önző módon viselkednek. Azért is szeresd őket!
2. Ha valami jót teszel, meg fognak vádolni azzal, hogy aljas önérdekből cselekedsz. Azért is tegyél jót!
3. Ha sikeres vagy, hamis barátokat és valódi ellenségeket szerzel vele. Azért is legyél sikeres!
4. Ha ma jót teszel, azt holnapra elfelejtik. Azért is tegyél jót!
5. A becsületesség és az őszinteség sebezhetővé tesz. Azért is legyél becsületes és őszinte!
6. A legkorlátoltabb, legfantáziátlanabb emberek is könnyedén lelőhetik a szárnyaló gondolkodású, fantáziadús embereket. Azért is ereszd szabadjára a fantáziádat!
7. A legtöbben a kisembereknek szurkolnak, de csak a nagykutyákat követik. Azért is harcolj néhány kisember érdekében!
8. Amit évekig építgettél, egy nap alatt lerombolhatja valaki. Azért is építkezz!
9. Az emberek segítségre szorulnak, de könnyen megtámadnak, ha tényleg segítesz nekik! Azért is segíts az embereknek!
10. Segítsd a világot legjobb tudásod szerint, és kiverik a fogadat! Azért is segítsd a világot legjobb tudásod szerint!
KENT M. KEITH
Függetlenül attól, hogy saját magadat vagy másokat vezetsz, a sikeres vezetés elsősorban a személyed integritásából (jövőkép, fegyelem, szenvedély, lelkiismeret) és a kölcsönös egymásrautaltság tudatosításából és elfogadásából fakad, nem pedig az erős, független uralkodásból és az alárendelésből, elnyomásból fakad.
Az utóbbi évek vezetői szakkönyveiben egyre gyakrabban olvashattunk a jövőképről. Minden szerző hangsúlyozza, hogy a vezetésben, a dolgok jó irányba való haladásához elengedhetetlen a jövőkép, ami nem más, mint egy jövőbeli helyzet lelki szemeinkkel való meglátásának képessége.
Sok mindenről lehet jövőképünk: a vállalkozásunkról, a házunkról, a gyermekeinkről stb. A jövőképek közül viszont az önmagunkról, a saját életünkről és annak értelméről alkotott jövőkép a legfontosabb.
Sokszor hallottam fiataloktól és idősöktől egyaránt, hogy „én már elszúrtam”, „nekem már késő újrakezdeni”.
Legtöbben nem is vagyunk tudatában, hogy mennyi energiával és képességgel rendelkezünk. A mi kultúránkban nem tanítanak meg arra, hogy a saját és a mások képességeit felismerjük és értékeljük. Igen, a jövőkép nem csak arról szól, hogy elvégzünk feladatokat vagy megszerzünk dolgokat, pozíciókat, hanem arról is, hogy felismerjük a magunkban és a másokban rejlő lehetőségeket és értékeljük azokat.
Arról van szó, hogy igyekszünk őket megismerni, elfogadjuk őket, hiszünk bennük és segítünk nekik, hogy felfedezzék és felszabadítsák az önmagukban rejlő lehetőségeket. Ez nem kerül nekünk semmibe és mégis elképzelhetetlen pozitív eredményeket szülhet úgy a családunk, mint a kollégáink és az alkalmazottaink körében.
A magunkról alkotott jövőkép tisztázása többféle kérdéssel megközelíthető, ezek közül én egyet találok nagyon fontosnak:
A jövőképem megadja-e nekem azt az érzést, hogy értelme van az életemnek?
Fegyelem
Minden teremtés két lépésben történik: először az elménkben (a jövőképben), második lépésben a fizikai valóságban jön létre. A második lépés maga a fegyelem. Fegyelem alatt értjük azt, hogy nem menekülünk el a valóság elől, hanem felvállaljuk, elfogadjuk a tényeket és annak függvényében cselekszünk.
A fegyelmet sokan a szabadság korlátozásával azonosítják. A jövőkép nélküli fegyelem tényleg nyomasztó és lehangoló, erre a legjobb példa számomra a ’89 előtti „ideális helyzet”, amikor még volt fegyelem. Sok tanár ezt az időszakot sírja vissza ilyen szempontból. Sajnos, az a fajta fegyelem csak látszólagos volt és tényleg korlátozásokkal tartották életben.
Az igazi fegyelem azt jelenti, hogy hűséges vagyok valakihez vagy valamihez. Sajnos, ismerünk a környezetünkben is olyan üzletembereket, akik annak köszönhetik az üzletük összeomlását, hogy nem tudtak fegyelmezettek maradni, vagyis feláldozni a jelent a majdani jóért. De nem csak üzletembereknek szükséges a fegyelem, hisz mindannyian vezetjük kisebb-nagyobb sikerrel az életünket. Sok ember arra szűkíti le az élete vezetését, hogy kifogásokat keres. Ezek az emberek az összpontosítás és a fegyelem hiányában szenvednek, ezért számukra elkerülhetetlen a vereség.
Szenvedély
Egy olyan üzemanyag, ami a szükséges energiát adja ahhoz, hogy ne a probléma része, hanem a megoldás aktív résztvevői legyünk. Könnyű ezt mondani… gondolják sokan, de nézzük csak meg, hogyan tehetünk szert szenvedélyre.
A recept egyszerű:
SZENVEDÉLY = Egyedi adottságaink + Egyedi céljaink és szerepeink
Ehhez persze az szükséges, hogy megismerjük magunkat. Ha a cégünk olyan embereket vesz fel, akik szenvedéllyel képesek végezni a munkájukat, azokra nem kell majd felügyelni. Maguktól végzik el a munkát, mert a késztetés belülről jön. Engedje meg önmagának vagy alkalmazottainak, hogy felismerjék a szenvedélyüket és többet nem kell fegyelmezéssel és kontrollal töltenie az időt.
Lelkiismeret
A lelkiismeret megtanít bennünket arra, hogy a cél és az eszköz elválaszthatatlan egymástól. Machiavelli azt vallja, hogy a „cél szentesíti az eszközt”. Ezzel szemben Gandhi tanítását állítjuk fel, azt a hét dolgot, ami szerinte rombolóan hat ránk:
• Gazdagság, munka nélkül;
• Öröm, lelkiismeret nélkül;
• Tudás, jellem nélkül;
• Kereskedés, erkölcs nélkül;
• Tudomány, humanizmus nélkül;
• Imádás, áldozat nélkül;
• Politika, elvek nélkül.
A lelkiismeretről is sokat írhatnánk és mindannyian egyetértünk azzal, hogy ezek univerzálisak, tehát minden kultúrában, vallásban a lelkiismeret fontosságáról beszélnek, arról, hogy az ember akkor teljes, ha életét a lelkiismeretére építi. A jól ismert Tízparancsolat helyett most a Paradox Tízparancsolatot közlöm azzal a céllal, hogy bátorítsam magunkat arra, hogy lelkiismeretünk szerint éljünk.
A PARADOX TÍZPARANCSOLAT
1. Az emberek ésszerűtlenül, logikátlanul és önző módon viselkednek. Azért is szeresd őket!
2. Ha valami jót teszel, meg fognak vádolni azzal, hogy aljas önérdekből cselekedsz. Azért is tegyél jót!
3. Ha sikeres vagy, hamis barátokat és valódi ellenségeket szerzel vele. Azért is legyél sikeres!
4. Ha ma jót teszel, azt holnapra elfelejtik. Azért is tegyél jót!
5. A becsületesség és az őszinteség sebezhetővé tesz. Azért is legyél becsületes és őszinte!
6. A legkorlátoltabb, legfantáziátlanabb emberek is könnyedén lelőhetik a szárnyaló gondolkodású, fantáziadús embereket. Azért is ereszd szabadjára a fantáziádat!
7. A legtöbben a kisembereknek szurkolnak, de csak a nagykutyákat követik. Azért is harcolj néhány kisember érdekében!
8. Amit évekig építgettél, egy nap alatt lerombolhatja valaki. Azért is építkezz!
9. Az emberek segítségre szorulnak, de könnyen megtámadnak, ha tényleg segítesz nekik! Azért is segíts az embereknek!
10. Segítsd a világot legjobb tudásod szerint, és kiverik a fogadat! Azért is segítsd a világot legjobb tudásod szerint!
KENT M. KEITH
Függetlenül attól, hogy saját magadat vagy másokat vezetsz, a sikeres vezetés elsősorban a személyed integritásából (jövőkép, fegyelem, szenvedély, lelkiismeret) és a kölcsönös egymásrautaltság tudatosításából és elfogadásából fakad, nem pedig az erős, független uralkodásból és az alárendelésből, elnyomásból fakad.
2010. július 6., kedd
Az intelligenciák megnyilvánulásai
Az elmúlt héten tárgyalt intelligenciáknak a legmagasabb szintű megnyilvánulásai a következők:
Mentális intelligencia – jövőkép
Fizikai intelligencia – fegyelem
Érzelmi intelligencia – szenvedély
Spirituális intelligencia – lelkiismeret
A jövőkép akkor alakul ki bennünk, ha a lehetőségeket összekötjük az igényekkel. Lényegében egy felismerésről van szó, éspedig az elme alkotóképességéé. Ha nincs jövőképünk, könnyen elfogadjuk az áldozati szerepet, ahol nem marad más hátra minthogy másokra mutogassunk.
A fegyelem munkát jelent, a valóság felvállalását, a dolgok elvégzését. Ha elkötelezzük magunkat a jövőképünk mellett, a fegyelmet gyakoroljuk. Ha nincs fegyelem bennünk, feláldozzuk az igazán fontos dolgokat az életben a perc élvezetéért, a máért.
A szenvedély az a tűz, ami a jövőkép megvalósításához szükséges fegyelmet táplálja. Akkor jön létre, ha valamilyen emberi szükséglet találkozik egy különleges emberi tehetséggel. Ha nincs szenvedély bennünk, az üres szív bizonytalansággal telik meg.
A lelkiismeret a jó és a rossz megkülönböztetését teszi lehetővé. A bensőnkből fakad és irányít minket a jövőkép, a fegyelem és a szenvedély irányába. Ha nincs lelkiismeret, helyét az ego, az önközpontúság veszi át.
A vezetők körében ismerünk jó és rossz példákat. Függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív hatásuk volt a világra, a hatásos vezetőknek három közös vonásuk van: jövőkép, fegyelem és szenvedély.
Ha a jövőképet, a fegyelmet és a szenvedélyt a lelkiismeret határozza meg, akkor a vezetés hosszantartó, a változások pozitívak lesznek. Ha a lelkiismeret helyére a hivatalosan betöltött pozíció által táplált ego lép, akkor a vezetés rövid lefutású és rossz irányú változásokat idéz elő.
A héten további részében részletesen szemügyre vesszük a jövőképet, a fegyelmet, a szenvedélyt és a lelkiismeretet.
Mentális intelligencia – jövőkép
Fizikai intelligencia – fegyelem
Érzelmi intelligencia – szenvedély
Spirituális intelligencia – lelkiismeret
A jövőkép akkor alakul ki bennünk, ha a lehetőségeket összekötjük az igényekkel. Lényegében egy felismerésről van szó, éspedig az elme alkotóképességéé. Ha nincs jövőképünk, könnyen elfogadjuk az áldozati szerepet, ahol nem marad más hátra minthogy másokra mutogassunk.
A fegyelem munkát jelent, a valóság felvállalását, a dolgok elvégzését. Ha elkötelezzük magunkat a jövőképünk mellett, a fegyelmet gyakoroljuk. Ha nincs fegyelem bennünk, feláldozzuk az igazán fontos dolgokat az életben a perc élvezetéért, a máért.
A szenvedély az a tűz, ami a jövőkép megvalósításához szükséges fegyelmet táplálja. Akkor jön létre, ha valamilyen emberi szükséglet találkozik egy különleges emberi tehetséggel. Ha nincs szenvedély bennünk, az üres szív bizonytalansággal telik meg.
A lelkiismeret a jó és a rossz megkülönböztetését teszi lehetővé. A bensőnkből fakad és irányít minket a jövőkép, a fegyelem és a szenvedély irányába. Ha nincs lelkiismeret, helyét az ego, az önközpontúság veszi át.
A vezetők körében ismerünk jó és rossz példákat. Függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív hatásuk volt a világra, a hatásos vezetőknek három közös vonásuk van: jövőkép, fegyelem és szenvedély.
Ha a jövőképet, a fegyelmet és a szenvedélyt a lelkiismeret határozza meg, akkor a vezetés hosszantartó, a változások pozitívak lesznek. Ha a lelkiismeret helyére a hivatalosan betöltött pozíció által táplált ego lép, akkor a vezetés rövid lefutású és rossz irányú változásokat idéz elő.
A héten további részében részletesen szemügyre vesszük a jövőképet, a fegyelmet, a szenvedélyt és a lelkiismeretet.
2010. július 3., szombat
Harmadik születési adottságunk: a négy intelligencia/képesség
Érzelmi intelligencia (EQ)
Önök szerint szükség van énismeretre? Öntudatra? Empátiára? Társadalmi beilleszkedésre? A gyengeségeink elismerésére? Ez most már túl sok, igaz? Igen, a fogyasztói társadalom nem az érzelmi intelligencia fenti összetevőit népszerűsíti, hanem a TEDD (dolgozz látástól vakulásig) – VEDD (vásárolj meg mindent, ha nincs is szükséged rá) – EDD (mértéktelen táplálkozás) hármas jeligét próbálja belepréselni az emberek elméjébe.
Bebizonyították, hogy a sikeres kommunikáláshoz (ami ugyancsak az EQ része) és sikeres kapcsolatok és vezetés eléréséhez az érzelmi intelligencia nagyobb szerepet játszik, mint a mentális intelligencia (IQ). Ennek ellenére még sokan a mentális intelligenciájukra építik a sikerüket. Azok a személyek, akik túlságosan nagy hangsúlyt tesznek a mentális intelligenciára és emellett az érzelmi intelligenciájuk fejletlen, legtöbbször azzal próbálják leplezni ezt a hiányosságukat, hogy túlságosan a „hideg elméjükre” és a szervezetnél betöltött pozíciójukba kapaszkodnak.
Spirituális intelligencia (SQ)
A spirituális intelligencia is mostanában került a tudományos kutatások témakörei közé. Az ember mindig is kereste az útját. Ennek az útnak a megtalálásában és az igazi alapelvek felismerésében van nagy segítségünkre a spirituális intelligencia.
A spirituális intelligenciát a legjobban Danar Zohar és Ian Marshall írják körül: „Eltérően az IQ-tól, amellyel a számítógépek is rendelkeznek, és az EQ-tól, amely a fejlettebb emlősállatoknál is megtalálható, az SQ egyedül csak az emberé, és a három említett között a legalapvetőbb. Az embernek ahhoz a szükségletéhez kapcsolódik, hogy keresi az élet értelmét, azt a legfontosabb témát, amely annyira meghatározza gondolkodásmódunkat… Az SQ-ra támaszkodunk, amikor értelmet keresünk, amikor jövőképet és értékrendet alakítunk ki magunknak. Táplálja az álmainkat és az igyekvésünket. Rá épülnek azok, amikben hiszünk, és rá alapozódik a hitünk és az értékrendünk szerepe a cselekvéseinkben. Vagyis lényegében mindaz, ami emberré tesz bennünket.”
A héten bemutatott adottságunk, a négy intelligencia egyike sem fejlődik anélkül, hogy ne érintené a másikat. Ezért ha fejlesztjük és használjuk őket, életünk bizakodással, benső erővel, bátorsággal telik meg.
A négy intelligencia fejlesztésére sokféle lehetőség van, én most csak négy feltételezést írok le, amely életünket kiegyensúlyozottabbá, energikusabbá teszi:
1. Tegyük fel, mintha már lett volna egy szívrohamod; élj ennek megfelelően (test).
2. Tegyük fel, hogy a szakmád két éven belül teljesen átalakul; készülj fel ennek megfelelően (elme).
3. Tegyük fel, hogy amit mondasz valakiről, azt visszahallja; eszerint beszélj (szív).
4. Tegyük fel, hogy negyedévente négyszemközti beszélgetésre hív a Teremtő; eszerint éld az életed (lélek).
A jövő héten a négy intelligenciánk magasabb szintű megnyilvánulásaival foglalkozunk: jövőkép (mentális intelligencia) fegyelem (fizikai intelligencia), szenvedély (érzelmi intelligencia) és lelkiismeret (spirituális intelligencia).
Önök szerint szükség van énismeretre? Öntudatra? Empátiára? Társadalmi beilleszkedésre? A gyengeségeink elismerésére? Ez most már túl sok, igaz? Igen, a fogyasztói társadalom nem az érzelmi intelligencia fenti összetevőit népszerűsíti, hanem a TEDD (dolgozz látástól vakulásig) – VEDD (vásárolj meg mindent, ha nincs is szükséged rá) – EDD (mértéktelen táplálkozás) hármas jeligét próbálja belepréselni az emberek elméjébe.
Bebizonyították, hogy a sikeres kommunikáláshoz (ami ugyancsak az EQ része) és sikeres kapcsolatok és vezetés eléréséhez az érzelmi intelligencia nagyobb szerepet játszik, mint a mentális intelligencia (IQ). Ennek ellenére még sokan a mentális intelligenciájukra építik a sikerüket. Azok a személyek, akik túlságosan nagy hangsúlyt tesznek a mentális intelligenciára és emellett az érzelmi intelligenciájuk fejletlen, legtöbbször azzal próbálják leplezni ezt a hiányosságukat, hogy túlságosan a „hideg elméjükre” és a szervezetnél betöltött pozíciójukba kapaszkodnak.
Spirituális intelligencia (SQ)
A spirituális intelligencia is mostanában került a tudományos kutatások témakörei közé. Az ember mindig is kereste az útját. Ennek az útnak a megtalálásában és az igazi alapelvek felismerésében van nagy segítségünkre a spirituális intelligencia.
A spirituális intelligenciát a legjobban Danar Zohar és Ian Marshall írják körül: „Eltérően az IQ-tól, amellyel a számítógépek is rendelkeznek, és az EQ-tól, amely a fejlettebb emlősállatoknál is megtalálható, az SQ egyedül csak az emberé, és a három említett között a legalapvetőbb. Az embernek ahhoz a szükségletéhez kapcsolódik, hogy keresi az élet értelmét, azt a legfontosabb témát, amely annyira meghatározza gondolkodásmódunkat… Az SQ-ra támaszkodunk, amikor értelmet keresünk, amikor jövőképet és értékrendet alakítunk ki magunknak. Táplálja az álmainkat és az igyekvésünket. Rá épülnek azok, amikben hiszünk, és rá alapozódik a hitünk és az értékrendünk szerepe a cselekvéseinkben. Vagyis lényegében mindaz, ami emberré tesz bennünket.”
A héten bemutatott adottságunk, a négy intelligencia egyike sem fejlődik anélkül, hogy ne érintené a másikat. Ezért ha fejlesztjük és használjuk őket, életünk bizakodással, benső erővel, bátorsággal telik meg.
A négy intelligencia fejlesztésére sokféle lehetőség van, én most csak négy feltételezést írok le, amely életünket kiegyensúlyozottabbá, energikusabbá teszi:
1. Tegyük fel, mintha már lett volna egy szívrohamod; élj ennek megfelelően (test).
2. Tegyük fel, hogy a szakmád két éven belül teljesen átalakul; készülj fel ennek megfelelően (elme).
3. Tegyük fel, hogy amit mondasz valakiről, azt visszahallja; eszerint beszélj (szív).
4. Tegyük fel, hogy negyedévente négyszemközti beszélgetésre hív a Teremtő; eszerint éld az életed (lélek).
A jövő héten a négy intelligenciánk magasabb szintű megnyilvánulásaival foglalkozunk: jövőkép (mentális intelligencia) fegyelem (fizikai intelligencia), szenvedély (érzelmi intelligencia) és lelkiismeret (spirituális intelligencia).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
